2016 Ősz

A Nyugat-Európában élő magyar állampolgárok audiovizuális médiafogyasztási szokásai

Háttér:
Az elmúlt évtizedben többszázezer, túlnyomó részt 18-49 éves, aktív magyar állampolgár migrált külföldre, jellemzően Nyugat-Európába, ott munkát vállalva, életvitelszerűen, hosszabb (gyakran meghatározatlan) időre. A KSH a SEEMIG projekt keretében 2013-ban, elsősorban az itthon maradt családtagok megkérdezésével elvégezte az első alapkutatást erről a populációról. Nagyon keveset (szinte semmit sem) tudunk ennek a jelentős célcsoportnak a médiafogyasztási szokásairól, különös tekintettel az audiovizuális tartalmakra, ezért időszerű az első kvantitatív kutatást erről elvégezni.

Általános kutatási cél:
Fel kell térképeznünk, mennyiben térnek el a migráns magyarok tartalomfogyasztási szokásai a hasonló demográfiai változókkal jellemezhető itthon maradottakhoz, valamint saját korábbi, magyarországi szokásaikhoz képest; érdekes tanulságokkal szolgálhat, hogy egy itthonitól eltérő, fejlettebb  médiapiac milyen hatással van tartalmi preferenciáikra, illetve mennyiben ragaszkodnak továbbra is a magyar tartalmakhoz, és konkrétan melyekhez?

Módszertani megfontolások:
A mintavétel számos kihívást rejt magában, elsősorban a külföldön élő magyarok részéről a SEEMIG projektben is tapasztalt, várhatóan magas elutasítási arány miatt. Javasolt a KSH-anyagok alapos tanulmányozása a módszertani javaslat megfogalmazása előtt. Kvantitatív módszer alkalmazása mindenképpen szükséges, kvalitatív: opcionális.

Célcsoport:
18-49 év közötti, több mint 1 éve, életvitelszerűen külföldön tartózkodó, magyarországi születésű, magyar állampolgárok Nagy-Britanniában és Németországban. (Ausztria, mint harmadik legfontosabb célország bevonását nem javasoljuk, mivel egyrészt az ottaniak között nagyon sok az ingázó, másrészt demográfiai profiljuk erősen hasonlít a németországi magyar migránsokéra.)

Megválaszolandó kérdések:
1. Eszközellátottság és infrastruktúra: TV-készülék, PC, laptop, tablet, mobil, konzol, DVD, mobilinternet, dongle? Internetkapcsolat típusa, sebessége?

2. Használt TV-vételi platformok? Magyarországon volt-e TV-előfizetése, a célországban van-e? Ha van, milyen csomagra fizetett elő, átlagosan mennyi időt fordít TV-nézésre? (utóbbi vmely itthon is használt sztenderd, pl. TGI alapján, hogy összehasonlítható legyen) Ha nincs, mi a legfőbb akadálya az előfizetésnek? Free DTT antennája van legalább? ’TV-készülék-adót’ fizeti?

3. Milyen alternatív, online platformot vesz igénybe videónézéshez: magyar free catchup (pl. RTL Most, Médiaklikk), fizetős standalone OTT (pl. Netflix), torrent (pl. ncore), free videómegosztók (pl. indavideó), facebook, ha van TV-előfizetése: helyi operátor VOD/TVE szolgáltatása? Trükkös hozzáférés: pl. hazai STB külföldre vitele?

4. Audiovizuális tartalmi preferenciák: milyen műfajok/alzsánerek érdeklik, azon belül melyek a kedvenc címei, magyart és/vagy helyit preferálja, milyen platformon nézi? Javasolt tipológia: filmek (+alzsánerek), sorozatok (+alzsánerek), hírek, sport (főbb sportjogok), zene, tehetségkutatók, gasztro/főzős, ismeretterjesztő, valóságshow, napi szappan, scripted reality, telenovella, életmód, mese (animáció). Látnak-e a célországban olyan helyi tartalmat, ami fontos számukra, és Magyarországon vagy magyar nyelven nem elérhető?

5. Munkavállalási, letelepedési, hazatérési szándék alapján milyen tipikus csoportok képezhetőek, és ezek mennyiben térnek el médiafogyasztás tekintetében? Otthonmaradottakkal való kapcsolattartás intenzitása és módja? Médiatartalmak mennyire szolgáltatnak beszédtémát az otthoniakkal; tartalmi ajánlások történnek-e bármilyen irányban?