2018 Ősz

A TV, mint másodképernyő

Nemzetközi szinten és egyre többször hazai szinten is felmerül, hogy bizonyos demográfiai szegmensek, bizonyos napszakokban nem csak, hogy több képernyőt használnak, de a televízió háttérbe is szorul - a tévénézés pedig ezekben az esetekben magas figyelemszintű, tudatos fogyasztás helyett egyfajta audiovizuális mintavételi eljárássá válik. Felmerül a kérdés, hogy a tévés piac tartalomszolgáltatóinak kell-e reagálnia a megváltozott helyzetre, illetve megváltozott-e a helyzet egyáltalán? Mennyire számottevő a többképernyős használat (ahol az egyik képernyő a TV), és ez hogyan befolyásolja a nézői/befogadói szituációt, az információáramlás hatékonyságát?

Kutatás célja:
Első körben szeretnénk igazolni, vagy elvetni azt a hipotézist, hogy egyáltalán előfordul-e, hogy a TV második képernyőként szerepel többképernyős tartalomfogyasztási szituációban. Ha igen, akkor a mértékét, valamint a különösen érintett demográfiai szegmenseket, napszakokat, jellemző szituációkat és ezek gyakoriságát szeretnénk kideríteni. Ezek után pedig az is kérdés, hogy ez mennyire befolyásolja a televízió képernyőjén érkező információt, ingereket, üzeneteket?
Mindennek célja, hogy segítsen lekövetni az esetlegesen változó médiafogyasztási szokásokat a programming erőforrások hatékonyabb allokációjával, a nézői igények jobb kiszolgálásával és annak megértésével. Segítségével a célzott közönség a megfelelő, magas figyelemszintű napszakokban találkozik a csatornák által priorizált tartalmakkal, az esetleges alacsonyabb programfigyelmű időszakokban pedig vagy ennek az igénynek megfelelő tartalmat tud sugározni, illetve el tudja mélyíteni a képernyők közötti interakciót például azzal, hogy második képernyőként az első képernyőt támogatandó, azzal rezonáló tartalmat kínál.

Kutatás kérdései:
Hogyan és mire használják a különböző képernyőket, különös tekintettel azokra a helyzetekre, amikor több is rendelkezésre áll, illetve valóban egyszerre többet is használnak?
demográfia, gyakoriság, a TV-re jutó figyelem szintje, a többi képernyőn megjelenő tartalom relevanciája, összefüggései
Hogyan változik a többképernyős használat a nap során, ha az egyik képernyő a televízió?
a figyelem változása, a többképernyős fogyasztásban az egyes képernyőkre jutó idő megoszlása, ezen arány változása különböző napszakokban
Milyen tartalmi preferenciák figyelhetők meg a különböző többképernyős használati szituációkban és milyenek akkor, ha a TV az egyetlen képernyő?
programtípus, zsánerek, csatornák, új, premier tartalom vs. ismétlések, jól ismert tartalom vs. ismeretlen tartalom, rövidebb vagy hosszabb időtartamú program
Mennyiben befolyásolja a többképernyős használat az egyes képernyők hatékonyságát információáramlás szempontjából, különösen a TV esetében?
a televízió által átadott információ (adat, történetvezetés, szereplők, vizuális vagy audio megoldások) hasznosulása, visszaidézésének képessége
A többképernyős használat esetén előnyben részesítenek-e ezt kiszolgáló/támogató/engedő tartalmakat?
egyszerűen áttekinthető dramaturgiájú vs. komplex cselekményszálat, szituációt taglaló műsorok, könnyed tartalom vs. bevonódást igénylő tartalom, egyéb márkák (celebek, formátum, csatornák, franchise stb.) által támogatott tartalmak előnyben részesítése