Kutatási eredmények

2019 Ősz - A TV megítélése hirdetői szemmel

A TV megítélése hirdetői szemmel

Az elmúlt évek médiafogyasztókat középpontba állító kutatásai után a MEME televíziós tagszervezetei az idei évben, most először, egy közös, az üzleti döntéshozókat fókuszba állító kutatásban gondolkodtak.

A kutatás célja:
Az ügyfelek (ügynökségek, hirdetők) televízióról (beleértve a lineárist és nem lineárist is) alkotott véleményének megismerése. Erősségek, gyengeségek (összevetve más médiumokkal), illetve a legfontosabb fejlesztési irányok meghatározása.

A kutatás kérdései:

A különböző médiumok megítélése, a médiaválasztás módja, szempontjai az ügynökségek hirdetők körében.
A televízió előnyei/hátrányai, imidzse.
Milyen változásokat észlelnek a televíziós iparágban?
A televízió teljesítménye a digitális környezetben.
A televízió megítélése tervezési és vásárlási szempontból, illetve az egyéb szolgáltatások (pl. nonszpot) szempontjából.
A televíziós mérés megítélése (ez a médiapiac „arany standard”-je?), főbb kihívásai és megoldandó kérdései, ezek rangsorolása.
A tévés és az online mérés összehasonlítása (pl. transzparencia, mutatószámok, reach stb.)
Egységesítési igények.

Tovább

2018 Ősz - A TV, mint másodképernyő

A TV, mint másodképernyő

Nemzetközi szinten és egyre többször hazai szinten is felmerül, hogy bizonyos demográfiai szegmensek, bizonyos napszakokban nem csak, hogy több képernyőt használnak, de a televízió háttérbe is szorul - a tévénézés pedig ezekben az esetekben magas figyelemszintű, tudatos fogyasztás helyett egyfajta audiovizuális mintavételi eljárássá válik. Felmerül a kérdés, hogy a tévés piac tartalomszolgáltatóinak kell-e reagálnia a megváltozott helyzetre, illetve megváltozott-e a helyzet egyáltalán? Mennyire számottevő a többképernyős használat (ahol az egyik képernyő a TV), és ez hogyan befolyásolja a nézői/befogadói szituációt, az információáramlás hatékonyságát?

 

Tovább

2017 Ősz - Az életkor előrehaladtával változó médiafogyasztási szokások vizsgálata - I. fázis

Az életkor előrehaladtával változó médiafogyasztási szokások vizsgálata

Kutatás célja:
Terveink szerint ez egy hosszabb távú kohorsz kutatás kezdő pontjának adatfelvétele, amelyet aztán bizonyos időközönként (2-3 évente) a későbbiekben megismételnénk.
A kezdő pont idei évi felvétele mellett ezt most kiegészítettük egy speciális, visszamenőleges elemzéssel is, amely múltbeli adatokra (2008-2016. évekre), a Nielsen TAM adatbázisára épül. Az elkészült tanulmány eredményei a 2. fázisra kiválasztott kutató cég, az Ipsos számára is hozzáférhetőek voltak.
A kohorszkutatás lényege, hogy ugyanannak a demográfiai csoportnak/jelenségnek több időpontban történő adatfelvétellel vizsgáljuk az időközben bekövetkezett változásait. Esetünkben a felmérés középpontjában elsősorban a fiatal korcsoport audiovizuális tartalomfogyasztási szokásai állnának (amely akár bővíthető lehetne egyéb médiumokra vonatkozó adatokkal is).

Tovább

2016 Ősz - A Nyugat-Európában élő magyar állampolgárok audiovizuális médiafogyasztási szokásai

A Nyugat-Európában élő magyar állampolgárok audiovizuális médiafogyasztási szokásai

Háttér:
Az elmúlt évtizedben többszázezer, túlnyomó részt 18-49 éves, aktív magyar állampolgár migrált külföldre, jellemzően Nyugat-Európába, ott munkát vállalva, életvitelszerűen, hosszabb (gyakran meghatározatlan) időre. A KSH a SEEMIG projekt keretében 2013-ban, elsősorban az itthon maradt családtagok megkérdezésével elvégezte az első alapkutatást erről a populációról. Nagyon keveset (szinte semmit sem) tudunk ennek a jelentős célcsoportnak a médiafogyasztási szokásairól, különös tekintettel az audiovizuális tartalmakra, ezért időszerű az első kvantitatív kutatást erről elvégezni.

Általános kutatási cél:
Fel kell térképeznünk, mennyiben térnek el a migráns magyarok tartalomfogyasztási szokásai a hasonló demográfiai változókkal jellemezhető itthon maradottakhoz, valamint saját korábbi, magyarországi szokásaikhoz képest; érdekes tanulságokkal szolgálhat, hogy egy itthonitól eltérő, fejlettebb  médiapiac milyen hatással van tartalmi preferenciáikra, illetve mennyiben ragaszkodnak továbbra is a magyar tartalmakhoz, és konkrétan melyekhez?

 

Tovább

2015 Ősz - A tartalomfogyasztás algoritmusa

A tartalomfogyasztás algoritmusa, vagyis a tartalomfogyasztás igényének felmerülésétől a kiválasztott tartalom nézéséig a nézőben lezajló döntési folyamat részletei, állomásai, fő kérdései és az egyes paraméterek fontossága.
Tágabb értelmezésben a mozgóképes tartalmak fogyasztására, annak kiválasztására ható tényezők és egymáshoz viszonyított sorrendjük, fontosságuk és az esetleges eltérések demográfiai szegmensek vagy jellemző magatartásminták mentén.

Tovább

2013 Ősz - Televíziós tartalmak nézése a TV képernyőjén kívül más eszközökkel, más platformokon

Televíziós tartalmak nézése, fogyasztása a televízió képernyőjén kívül más eszközökkel, más platformokon, más formában. A tartalom evolúciója, változásai, eltérő felhasználása, megjelenése hordozható eszközökön és egyéb platformokon. Elvárások, szokások, irányok és legfontosabb korlátok, nehézségek, melyek a több-képernyős tartalomfogyasztás útjában állnak, illetve lehetőségek, amik ebben rejlenek.

Tovább

2012 Ősz - A lekérhető médiaszolgáltatások magyarországi piacának felmérése

A lekérhető médiaszolgáltatások magyarországi piacának felmérése, a mérési metodika alakulása, várható piaci trendek, a lekérhető médiaszolgáltatások piacának jövője és várható térnyerése a lineáris médiaszolgáltatások rovására, a jövőbeni szabályozási megoldások lehetőségei

Tovább

2012 Tavasz - A MEME tagjainak interneten elérhető, lekérhető médiaszolgáltatásainak elemzése a kiskorúak védelmének szempontjából

A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) tagjainak interneten elérhető, lekérhető médiaszolgáltatásainak elemzése a kiskorúak védelmének szempontjából

Tovább