A kohorsz kutatás célja ugyanannak a demográfiai csoportnak több időpontban történő adatfelvétellel történő vizsgálata. Az idei vizsgálatban a 2017-ben elindított, akkor 15-29 éves korcsoport – ma már 21-35 éves – összehasonlító elemzését végeztük el az Ipsos Zrt-vel együttműködve.
Kutatási eredmények
Panelkutatás - 2023
Az online videós és a streaming platformok, szolgáltatások fogyasztása, valamint a tévénézés alakulása Magyarországon
2022 Ősz - FAsT TV
Új kihívója akadhat a megszokott tévé-csatornáknak?
Szemmel látható szeletet hasít ki magának a lineáris tévék piacából a FAsT-TV-nek nevezett új szolgáltatás az Egyesült Államokban, mely a széleskörű tartalom mellett azzal növeli népszerűségét, hogy ingyenesen, előfizetői díj nélkül érhető el a nézők számára. A nagy tartalomgyártók által indított szolgáltatások a régebbi, jelenleg nem igazán használt tartalmakat rendezik tematikus csatornákba, melyet a nézők ingyenesen, de reklámok megtekintése fejében nézhetnek. Az új koncepció Magyarországi lehetőségeit vizsgálta a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének kutatása. Az eredmények alapján a szolgáltatás Magyarországon is megtalálhatná piacát és főleg a lineáris televíziók versenytársa lehetne a tartalomszolgáltatási piacon.
2022 Ősz - Gyerekek médiafogyasztási szokásainak változása (4-14 éves)
Sok gyereknek tízévesen jön a mobiltelefon és a TikTok
A kutatási kérdésről és a módszertanról
A gyerekek médiafogyasztásában a különböző eszközök és platformok használata gyorsabban változik és tolódik el az új technológia irányába, mint az idősebb korosztályokban.
A kutatás célja volt a digitális edukáció folyamatának feltárása beleértve az eszközhasználatot és a különböző médiatartalmak megtekintését. Az összetett, többlépcsős kutatás során külön-külön kérdezték meg az óvodások szüleit (400 fős országos mintán), az alsó tagozatosokat és szüleiket (400 fős országos mintán), a felső tagozatosokat és szüleiket (400 fős országos mintán), illetve az óvodapedagógusokat és tanárokat. A legkisebbek, az óvodások esetében fókuszcsoportos beszélgetések is készültek, 4-6 éves gyerekekkel. A kutatásra 2022 szeptemberében és októberében került sor az NMHH, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság valamint a MEME , a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete együttműködésében.
2022 Ősz - Tartalom- és hírfogyasztás gazdasági megfontolásai a háztartások szintjén
A „lekérhető” sorozat-darálás népszerűsége ellenére a hagyományos tévénézés erős pozíciója elvitathatatlan
Bár a nemlineáris tévézés sok előnnyel kecsegtet, egyelőre nem – és a válaszok alapján a közeljövőben sem – fogja kiszorítani a hagyományos tévézést – derült ki abból az új kutatásból, amely a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság együttműködésében készült.
A hír- és tartalomfogyasztás kielégítését célzó média különféle üzleti modelleket dolgozott ki az elmúlt években. Ezek között megtaláljuk a teljes egészében hirdetési bevételből finanszírozott, és a teljes egészében a fogyasztó által finanszírozott megoldásokat is, illetve a két véglet közötti hibrid formákat is. Mindezek tükrében érdekes kérdés, hogy hogyan alakul a hagyományos TV-nézés és az úgynevezett „lekérhető” streaming tartalomfogyasztás aránya. Többek között erre a kérdésre is választ kaphattunk a MEME, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete és az NMHH, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság együttműködésében készült legújabb kutatásból, melyben 3000 magyar háztartás megkérdezésére került sor, országosan reprezentatív adatfelvétel segítségével.
A televíziókészülék az első számú eszköz
Nem kérdés, hogy a tévékészülék mellett egyre több alternatív, a különböző médiatartalmak lejátszására alkalmas eszköz jelenik meg, mint például a laptopok, okostelefonok és tabletek. Azonban még így is kijelenthetjük, hogy a tévékészülék a mozgóképes tartalomfogyasztás első számú eszköze.
Akár a tévécsatornákon éppen sugárzott adások megtekintéséről, akár a streaming szolgáltatóktól „letölthető” tartalmakról beszélünk, a tévékészülék hegemóniája egyelőre megkérdőjelezhetetlen.A kutatás egyik kulcskérdése volt, hogy a nemlineáris tévézés, azaz a korábban rögzített, tévé- vagy streaming-szolgáltatón keresztül kölcsönzött, illetve interneten akár díjmentesen elérhető tartalmak megtekintése a tévénézésre fordított összes időn belüli aránya milyen mértékben közelítette meg a hagyományos tévézését, vagyis amikor a családok, háztartások a televízióadók által éppen adásban lévő tartalmakat tekintenek meg (lineáris tévézés). A felmérés azt is vizsgálta, milyen irányban folytatódik ez a tendencia a közeljövőben a válaszadók előrejelzése szerint: családjuk a jövőben a lineáris tévézést vagy a nemlineáris tartalmakat részesítik-e előnyben.
A sorozatdarálás – egyszerűbben darálás, maratoni sorozatnézés vagy „bindzselés” – főképp televíziós sorozatok több epizódjának vagy évadának egymás után, szinte szünet nélkül történő megnézésének jelenség a streaming-szolgáltatások népszerűvé válásával lett egyre elterjedtebb, ahol a néző kedvére megtekinthet annyi filmet vagy sorozatot, amennyit csak szeretne.
A „lekérhető” tartalmak időbeli aránya a családi tévézésen belül jelenleg már több mint 40%-os, azonban ezek közelmúltban megfigyelhető térhódításának tendenciája a jelenlegi gazdasági környezet hatására minden jel szerint lelassul, hovatovább meg is állhat egy időre. A hagyományos tévézés domináns szerepe inkább megmarad a szerényebb pénzügyi körülmények között élő családokban, továbbá a kisebb háztartásokban.
2022 Ősz - A "hagyományos" televíziózáson túlmutató eszköz használat az 50-75 évesek körében
A MEME és az NMHH 2022-ben aláírt szerződése alapján, az Inspira Research Kft bevonásával lehetőségünk nyílt többek között az 50-75 évesek eszköz használati szokásainak kutatására, melynek során megvizsgáltuk ennek a korosztálynak az eszközellátottságát, igyekeztünk felmérni a digitális szakadék mértékét (ami a célcsoport heterogén jellegéből adódik), feltérképeztük, hogy a hagyományos médiumokon (azaz a televízión) kívül milyen eszközöket ismer videós tartalomfogyasztásra. Ezek közül miket használ? Mit, miért/miért nem? Hogyan ismerkedett meg az eszközzel? Kinek/minek a hatására/javaslatára kezdte használni? Hogyan tanulta meg az adott eszközt használni? Mennyire tartja az általa használt eszközöket felhasználóbarátnak? Mi az, amit használna, de nem ért hozzá? Mi az, amit használna, de nincs technikai lehetősége/vagy túl drága? Vizsgáltuk a Covid-időszak eszközhasználatra gyakorolt hatását, a televíziós/rádiós médiafogyasztás – ismert/kedvenc csatornák, ismert/kedvenc műsorok, műsortípusok, informálódási és hírfogyasztási szokások, nyomtatottsajtó-fogyasztás – arányait. Vizsgáltuk továbbá a reklámattitűdöket (mely reklámok zavarják legjobban, melyek elfogadhatók számára), vásárlási szokásokat, érdeklődési köröket. Megvizsgáltuk e korosztály internethasználati, közösségimédia-használati szokásait (mire használja az internetet, a közösségi médiát, hogyan ismerte meg, ki ismertette meg vele, mennyire tartja magát képzett felhasználónak), illetve azt, hogy mennyire vannak tisztában az internethasználat veszélyeivel.
A kutatási eredmények tanúsága szerint az 50-75 évesek 88%-a néz legalább heti szinten tévét, e korosztály körében a második helyen az internetezés áll. Bár az internet-penetráció viszonylag magas (73%), ez csak azt jelenti, hogy a háztartásban van internet, sokan azonban egyáltalán nem (34%), vagy csak ritkábban élnek a világháló nyújtotta lehetőségekkel. A digitális jártassággal rendelkezők aránya 44%.
2021 Ősz - A műsortípusok szerepe különböző nézői csoportokban
Műsortípusok szerepe különböző nézői csoportokban
A televíziós műsorok sokfélék lehetnek éppen úgy, ahogy a nézőik is. A tévénézés és az adott tartalom választásának oka nem mindenkinél és minden helyzetben ugyanaz; függhet a zsánertől, a tévé szerepétől, a pillanatnyi hangulattól, az együtt tévézők dinamikájától, napszaktól és a nézői demográfiától. Ezek egy részét a nézettségmérés adataiból jól körül tudjuk határolni.
Arra azonban, hogy a tartalom választásának miértjét, betöltött fő funkcióját kiderítsük, külön elsődleges kutatásra van szükség. Nevezetesen a kérdés, hogy a fősodorba tartozó tévés zsánereknek (szórakoztató műsor, film, sorozat, sporközvetítés, hírműsor stb., de a teljesség igénye nélkül, csak a teljes nézés oroszlánrészét adó zsánerek) mi a funkciója, ezek a funkciók hogyan viszonyulnak egymáshoz, illetve hogyan függ ez a demográfiától.
2020 Ősz - Az életkor előrehaladtával változó médiafogyasztási szokások vizsgálata - II. fázis
Az életkor előrehaladtával változó médiafogyasztási szokások vizsgálata - 2017. évi kohorsz kutatás 2. hulláma
Háttér:
Az NMHH támogatásával készült MEME iparági kutatások keretében 2017-ben indítottuk el a TV-s iparág első kohorsz kutatását a 15-29 évesek körében, amelynek új hullámait terveink szerint legfejlebb 3 évente fogjuk elvégezni, így most 2020-ban a második hullámra kerülhetett sor.
2019 Ősz - A TV megítélése hirdetői szemmel
A TV megítélése hirdetői szemmel
Az elmúlt évek médiafogyasztókat középpontba állító kutatásai után a MEME televíziós tagszervezetei az idei évben, most először, egy közös, az üzleti döntéshozókat fókuszba állító kutatásban gondolkodtak.
A kutatás célja:
Az ügyfelek (ügynökségek, hirdetők) televízióról (beleértve a lineárist és nem lineárist is) alkotott véleményének megismerése. Erősségek, gyengeségek (összevetve más médiumokkal), illetve a legfontosabb fejlesztési irányok meghatározása.
A kutatás kérdései:
A különböző médiumok megítélése, a médiaválasztás módja, szempontjai az ügynökségek hirdetők körében.
A televízió előnyei/hátrányai, imidzse.
Milyen változásokat észlelnek a televíziós iparágban?
A televízió teljesítménye a digitális környezetben.
A televízió megítélése tervezési és vásárlási szempontból, illetve az egyéb szolgáltatások (pl. nonszpot) szempontjából.
A televíziós mérés megítélése (ez a médiapiac „arany standard”-je?), főbb kihívásai és megoldandó kérdései, ezek rangsorolása.
A tévés és az online mérés összehasonlítása (pl. transzparencia, mutatószámok, reach stb.)
Egységesítési igények.
2018 Ősz - A TV, mint másodképernyő
A TV, mint másodképernyő
Nemzetközi szinten és egyre többször hazai szinten is felmerül, hogy bizonyos demográfiai szegmensek, bizonyos napszakokban nem csak, hogy több képernyőt használnak, de a televízió háttérbe is szorul - a tévénézés pedig ezekben az esetekben magas figyelemszintű, tudatos fogyasztás helyett egyfajta audiovizuális mintavételi eljárássá válik. Felmerül a kérdés, hogy a tévés piac tartalomszolgáltatóinak kell-e reagálnia a megváltozott helyzetre, illetve megváltozott-e a helyzet egyáltalán? Mennyire számottevő a többképernyős használat (ahol az egyik képernyő a TV), és ez hogyan befolyásolja a nézői/befogadói szituációt, az információáramlás hatékonyságát?