Kutatási eredmények

2022 Ősz - Tartalom- és hírfogyasztás gazdasági megfontolásai a háztartások szintjén

A „lekérhető” sorozat-darálás népszerűsége ellenére a hagyományos tévénézés erős pozíciója elvitathatatlan

Bár a nemlineáris tévézés sok előnnyel kecsegtet, egyelőre nem – és a válaszok alapján a közeljövőben sem – fogja kiszorítani a hagyományos tévézést – derült ki abból az új kutatásból, amely a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság együttműködésében készült.

A hír- és tartalomfogyasztás kielégítését célzó média különféle üzleti modelleket dolgozott ki az elmúlt években. Ezek között megtaláljuk a teljes egészében hirdetési bevételből finanszírozott, és a teljes egészében a fogyasztó által finanszírozott megoldásokat is, illetve a két véglet közötti hibrid formákat is. Mindezek tükrében érdekes kérdés, hogy hogyan alakul a hagyományos TV-nézés és az úgynevezett „lekérhető” streaming tartalomfogyasztás aránya. Többek között erre a kérdésre is választ kaphattunk a MEME, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete és az NMHH, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság együttműködésében készült legújabb kutatásból, melyben 3000 magyar háztartás megkérdezésére került sor, országosan reprezentatív adatfelvétel segítségével.

A televíziókészülék az első számú eszköz

Nem kérdés, hogy a tévékészülék mellett egyre több alternatív, a különböző médiatartalmak lejátszására alkalmas eszköz jelenik meg, mint például a laptopok, okostelefonok és tabletek. Azonban még így is kijelenthetjük, hogy a tévékészülék a mozgóképes tartalomfogyasztás első számú eszköze. 

Akár a tévécsatornákon éppen sugárzott adások megtekintéséről, akár a streaming szolgáltatóktól „letölthető” tartalmakról beszélünk, a tévékészülék hegemóniája egyelőre megkérdőjelezhetetlen.A kutatás egyik kulcskérdése volt, hogy a nemlineáris tévézés, azaz a korábban rögzített, tévé- vagy streaming-szolgáltatón keresztül kölcsönzött, illetve interneten akár díjmentesen elérhető tartalmak megtekintése a tévénézésre fordított összes időn belüli aránya milyen mértékben közelítette meg a hagyományos tévézését, vagyis amikor a családok, háztartások a televízióadók által éppen adásban lévő tartalmakat tekintenek meg (lineáris tévézés). A felmérés azt is vizsgálta, milyen irányban folytatódik ez a tendencia a közeljövőben a válaszadók előrejelzése szerint: családjuk a jövőben a lineáris tévézést vagy a nemlineáris tartalmakat részesítik-e előnyben.

A sorozatdarálás – egyszerűbben darálás, maratoni sorozatnézés vagy „bindzselés” – főképp televíziós sorozatok több epizódjának vagy évadának egymás után, szinte szünet nélkül történő megnézésének jelenség a streaming-szolgáltatások népszerűvé válásával lett egyre elterjedtebb, ahol a néző kedvére megtekinthet annyi filmet vagy sorozatot, amennyit csak szeretne.

A „lekérhető” tartalmak időbeli aránya a családi tévézésen belül jelenleg már több mint 40%-os, azonban ezek közelmúltban megfigyelhető térhódításának tendenciája a jelenlegi gazdasági környezet hatására minden jel szerint lelassul, hovatovább meg is állhat egy időre. A hagyományos tévézés domináns szerepe inkább megmarad a szerényebb pénzügyi körülmények között élő családokban, továbbá a kisebb háztartásokban.

2022 Ősz - A "hagyományos" televíziózáson túlmutató eszköz használat az 50-75 évesek körében

A MEME és az NMHH 2022-ben aláírt szerződése alapján, az Inspira Research Kft bevonásával lehetőségünk nyílt többek között az 50-75 évesek eszköz használati szokásainak kutatására, melynek során megvizsgáltuk ennek a korosztálynak az eszközellátottságát, igyekeztünk felmérni a digitális szakadék mértékét (ami a célcsoport heterogén jellegéből adódik), feltérképeztük, hogy a hagyományos médiumokon (azaz a televízión) kívül milyen eszközöket ismer videós tartalomfogyasztásra. Ezek közül miket használ? Mit, miért/miért nem? Hogyan ismerkedett meg az eszközzel? Kinek/minek a hatására/javaslatára kezdte használni? Hogyan tanulta meg az adott eszközt használni?  Mennyire tartja az általa használt eszközöket felhasználóbarátnak? Mi az, amit használna, de nem ért hozzá? Mi az, amit használna, de nincs technikai lehetősége/vagy túl drága? Vizsgáltuk a Covid-időszak eszközhasználatra gyakorolt hatását, a televíziós/rádiós médiafogyasztás – ismert/kedvenc csatornák, ismert/kedvenc műsorok, műsortípusok, informálódási és hírfogyasztási szokások, nyomtatottsajtó-fogyasztás – arányait.  Vizsgáltuk továbbá a reklámattitűdöket (mely reklámok zavarják legjobban, melyek elfogadhatók számára), vásárlási szokásokat, érdeklődési köröket. Megvizsgáltuk e korosztály internethasználati, közösségimédia-használati szokásait (mire használja az internetet, a közösségi médiát, hogyan ismerte meg, ki ismertette meg vele, mennyire tartja magát képzett felhasználónak), illetve azt, hogy mennyire vannak tisztában az internethasználat veszélyeivel.

A kutatási eredmények tanúsága szerint az 50-75 évesek 88%-a néz legalább heti szinten tévét, e korosztály körében a második helyen az internetezés áll. Bár az internet-penetráció viszonylag magas (73%), ez csak azt jelenti, hogy a háztartásban van internet, sokan azonban egyáltalán nem (34%), vagy csak ritkábban élnek a világháló nyújtotta lehetőségekkel. A digitális jártassággal rendelkezők aránya 44%.

2021 Ősz

Műsortípusok szerepe különböző nézői csoportokban

A televíziós műsorok sokfélék lehetnek éppen úgy, ahogy a nézőik is. A tévénézés és az adott tartalom választásának oka nem mindenkinél és minden helyzetben ugyanaz; függhet a zsánertől, a tévé szerepétől, a pillanatnyi hangulattól, az együtt tévézők dinamikájától, napszaktól és a nézői demográfiától. Ezek egy részét a nézettségmérés adataiból jól körül tudjuk határolni.

Arra azonban, hogy a tartalom választásának miértjét, betöltött fő funkcióját kiderítsük, külön elsődleges kutatásra van szükség. Nevezetesen a kérdés, hogy a fősodorba tartozó tévés zsánereknek (szórakoztató műsor, film, sorozat, sporközvetítés, hírműsor stb., de a teljesség igénye nélkül, csak a teljes nézés oroszlánrészét adó zsánerek) mi a funkciója, ezek a funkciók hogyan viszonyulnak egymáshoz, illetve hogyan függ ez a demográfiától.

2020 Ősz

Az életkor előrehaladtával változó médiafogyasztási szokások vizsgálata - 2017. évi kohorsz kutatás 2. hulláma

Háttér:
Az NMHH támogatásával készült MEME iparági kutatások keretében 2017-ben indítottuk el a TV-s iparág első kohorsz kutatását a 15-29 évesek körében, amelynek új hullámait terveink szerint legfejlebb 3 évente fogjuk elvégezni, így most 2020-ban a második hullámra kerülhetett sor.

2019 Ősz

A TV megítélése hirdetői szemmel

Az elmúlt évek médiafogyasztókat középpontba állító kutatásai után a MEME televíziós tagszervezetei az idei évben, most először, egy közös, az üzleti döntéshozókat fókuszba állító kutatásban gondolkodtak.

A kutatás célja:
Az ügyfelek (ügynökségek, hirdetők) televízióról (beleértve a lineárist és nem lineárist is) alkotott véleményének megismerése. Erősségek, gyengeségek (összevetve más médiumokkal), illetve a legfontosabb fejlesztési irányok meghatározása.

A kutatás kérdései:

A különböző médiumok megítélése, a médiaválasztás módja, szempontjai az ügynökségek hirdetők körében.
A televízió előnyei/hátrányai, imidzse.
Milyen változásokat észlelnek a televíziós iparágban?
A televízió teljesítménye a digitális környezetben.
A televízió megítélése tervezési és vásárlási szempontból, illetve az egyéb szolgáltatások (pl. nonszpot) szempontjából.
A televíziós mérés megítélése (ez a médiapiac „arany standard”-je?), főbb kihívásai és megoldandó kérdései, ezek rangsorolása.
A tévés és az online mérés összehasonlítása (pl. transzparencia, mutatószámok, reach stb.)
Egységesítési igények.

2018 Ősz

A TV, mint másodképernyő

Nemzetközi szinten és egyre többször hazai szinten is felmerül, hogy bizonyos demográfiai szegmensek, bizonyos napszakokban nem csak, hogy több képernyőt használnak, de a televízió háttérbe is szorul - a tévénézés pedig ezekben az esetekben magas figyelemszintű, tudatos fogyasztás helyett egyfajta audiovizuális mintavételi eljárássá válik. Felmerül a kérdés, hogy a tévés piac tartalomszolgáltatóinak kell-e reagálnia a megváltozott helyzetre, illetve megváltozott-e a helyzet egyáltalán? Mennyire számottevő a többképernyős használat (ahol az egyik képernyő a TV), és ez hogyan befolyásolja a nézői/befogadói szituációt, az információáramlás hatékonyságát?

 

2017 Ősz

Az életkor előrehaladtával változó médiafogyasztási szokások vizsgálata

Kutatás célja:
Terveink szerint ez egy hosszabb távú kohorsz kutatás kezdő pontjának adatfelvétele, amelyet aztán bizonyos időközönként (2-3 évente) a későbbiekben megismételnénk.
A kezdő pont idei évi felvétele mellett ezt most kiegészítettük egy speciális, visszamenőleges elemzéssel is, amely múltbeli adatokra (2008-2016. évekre), a Nielsen TAM adatbázisára épül. Az elkészült tanulmány eredményei a 2. fázisra kiválasztott kutató cég, az Ipsos számára is hozzáférhetőek voltak.
A kohorszkutatás lényege, hogy ugyanannak a demográfiai csoportnak/jelenségnek több időpontban történő adatfelvétellel vizsgáljuk az időközben bekövetkezett változásait. Esetünkben a felmérés középpontjában elsősorban a fiatal korcsoport audiovizuális tartalomfogyasztási szokásai állnának (amely akár bővíthető lehetne egyéb médiumokra vonatkozó adatokkal is).

2016 Ősz

A Nyugat-Európában élő magyar állampolgárok audiovizuális médiafogyasztási szokásai

Háttér:
Az elmúlt évtizedben többszázezer, túlnyomó részt 18-49 éves, aktív magyar állampolgár migrált külföldre, jellemzően Nyugat-Európába, ott munkát vállalva, életvitelszerűen, hosszabb (gyakran meghatározatlan) időre. A KSH a SEEMIG projekt keretében 2013-ban, elsősorban az itthon maradt családtagok megkérdezésével elvégezte az első alapkutatást erről a populációról. Nagyon keveset (szinte semmit sem) tudunk ennek a jelentős célcsoportnak a médiafogyasztási szokásairól, különös tekintettel az audiovizuális tartalmakra, ezért időszerű az első kvantitatív kutatást erről elvégezni.

Általános kutatási cél:
Fel kell térképeznünk, mennyiben térnek el a migráns magyarok tartalomfogyasztási szokásai a hasonló demográfiai változókkal jellemezhető itthon maradottakhoz, valamint saját korábbi, magyarországi szokásaikhoz képest; érdekes tanulságokkal szolgálhat, hogy egy itthonitól eltérő, fejlettebb  médiapiac milyen hatással van tartalmi preferenciáikra, illetve mennyiben ragaszkodnak továbbra is a magyar tartalmakhoz, és konkrétan melyekhez?

 

2015 Ősz

A tartalomfogyasztás algoritmusa, vagyis a tartalomfogyasztás igényének felmerülésétől a kiválasztott tartalom nézéséig a nézőben lezajló döntési folyamat részletei, állomásai, fő kérdései és az egyes paraméterek fontossága.
Tágabb értelmezésben a mozgóképes tartalmak fogyasztására, annak kiválasztására ható tényezők és egymáshoz viszonyított sorrendjük, fontosságuk és az esetleges eltérések demográfiai szegmensek vagy jellemző magatartásminták mentén.

2013 Ősz

Televíziós tartalmak nézése, fogyasztása a televízió képernyőjén kívül más eszközökkel, más platformokon, más formában. A tartalom evolúciója, változásai, eltérő felhasználása, megjelenése hordozható eszközökön és egyéb platformokon. Elvárások, szokások, irányok és legfontosabb korlátok, nehézségek, melyek a több-képernyős tartalomfogyasztás útjában állnak, illetve lehetőségek, amik ebben rejlenek.